Kása Mihály kollégánk és csapata dobogós helyezést ért el a Kékszalagon

A sikeres rajt után (elsőként rajtoltak 400 hajó közül és ezzel egy kis időre megszerezték a vezetést a teljes mezőny előtt) a csapat és a hajó is épségben 22 óra 14 perkor ért célba, 13 óra 14 percet vitorlázva. Gratulálunk nekik és minden indulónak a kitartásukért! Az összes hajó, amely nem adta fel a versenyt, beért a balatonfüredi célba a résztvevők közül.

A Kékszalag maga a balatoni vitorlázás. Egyesíti annak legnemesebb hagyományait és versenylehetőséget nyújt a legmodernebb technológiával felszerelt hajóknak.

Egy balatoni vitorlázó számára a Kékszalag több szempontból is kihívás. A legtöbb indulót a második nap is a vízen, versenyben találja, ami komoly fizikai és pszichológiai megterhelés. Az éjszakai vitorlázás különleges képességeket igényel, amelyekre más versenyeken nincs szükség.

A Kékszalagon olyanok is megmérettetik magukat, akik számára – noha sokat vitorláznak – a versenykörülmények jelentik a próbatételt. Egy Balaton méretű tavon igen különböző időjárási és szélviszonyok fordulhatnak elő negyvennyolc óra alatt: vihar, szélcsend, eső, szúnyogfelhők és koromfekete éjszaka nehe­zítik a versenyt. Ezért – bármilyen eredményt is érjen el egy csapat – a Kék-szalagot teljesíteni, negyvennyolc órán belül célba futni komoly sport­teljesítmény.

Valamikor a tengerek leggyorsabb vitorlása viselhette árbocán a kék szalagot, s ezt a tradíciót később átvették a gőzösök is. A vitorlás sport elterjedésével az európai tavakon is kialakultak azok a versenyek, amelyek győztese árboc­csúcsára köthette a leggyorsabbnak járó elismerést jelképező szalagot. 1934­-ben ezt a szokást ültette át a Balatonra a versenyt először kiíró Hungária Yacht Club, s azóta is a Balatont leggyorsabban körbevitorlázó hajó nyeri el a Kék Szalagot. A verseny neve az idők folyamán fogalommá vált: ma már egy­beírjuk, és Kékszalag néven a Magyar Vitorlás Szövetség évente rendezi meg.

A Kékszalag versenyének távja légvonalban mintegy 160 kilométer. Persze a vitorlások nem egyenes vonalban teszik meg a távot: úgy navigálnak, hogy a lehető legrövidebb idő alatt célba érjenek. A rajt- és célvonalat a balaton­füredi kikötő előtt tűzik ki. Az első pályajel északkeleti irányban, Balatonkenese előtt található. Ezt elhagyva a hajók a déli part legnagyobb települése, Siófok felé haladnak. Innen a Tihanyi-szoroson át hajózva a Balaton délnyugati csücs­kében Keszthely a következő állomás, ahonnét már újra északkeletnek, azaz visszafelé hajóznak a Balaton hosszában, hogy elérjék a balatonfüredi célt.

A Kékszalag a Balaton legtradicionálisabb vitorlásversenye, amely több mint nyolcvan éves fennállása alatt folyamatosan megújult. Hagyomány például, hogy a versenyre mindig azon a júliusi hétvégén kerül sor, amely legközelebb van a holdtöltéhez. A rajt sokáig péntek reggel volt, az utóbbi időben azonban átkerült csütörtökre, de az időpont változatlan: reggel kilenc óra. Eleinte nem volt időkorlátozás, később azonban bevezették a negyvennyolc órás limitet. Aki tehát szombat reggel kilencig nem ér célba, az hiába küzdött! Az évek során folyamatosan változott azoknak a hajóknak a köre is, amelyeknek engedélyezték az indulást. 1934-ben még bármilyen vitorlás hajó versenyezhetett. Később kizárták ebből a körből a jollékat (gyors, könnyű, uszonyos egytestű hajók), majd erre a sorsra jutottak a kisebb tőkesúlyos vitorlások (például a csillaghajók). Az elmúlt tizenöt év a többtestű hajók „beengedéséről” szólt, s nem kizárt, hogy a következő tíz évben a víz alatti szárnyakat használó hajók lesznek a viták középpontjában.